A borítóképen Raza Katarina fotója látható.
Eredeti
Néha úgy érzem a szavak csak bezavarnak
Megszakítják a sokatmondó csendet
És a valódi dolgok elrepednek
Ilyenkor megszólalni sincs kedvem
Nem is vagyok rá képes
Mintha számat betapasztanák és azt mondanák:
Csönd! Csak hallgasd az eredetit!
És én azt kívánom bár sose lenne vége neki
Tükröződésemmel
Tükröződésemmel ketten
Bámuljuk egymást
Fehér térben
S ő folyamatosan
Figyel engem
Nyugtalanító,
De megnyugtat
Hogy ő itt van
Tükröződve nekem
Időtlenül
Megállt az idő, ahogy beléptem
Magamnak mindent megnéztem
Mozdulatlan,
Csendes
-állapítottam meg
Kiléptem, a hangulatnak vége lett
Ennyi elég
A szembe lévő padon egy ember ül
Fejét a kezébe temeti
Szomorúan, kedvetlenül
Semmi sem fontos neki.
Az óráját nézegeti,
Majd az égre néz.
Mintha azt mondaná:
Nekem ennyi már elég…
Vélemény, hozzászólás?