Manapság sokan foglalkoznak a környezetvédelemmel. Az emberek tudják, hogy valami nagyon nincs rendben az élőhelyünkkel, ahogy azt is, hogy tenni kell a romlás ellen és ezt az alapoknál kell kezdeni. Biztos vagyok abban, hogy mindenki hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről, a környezettudatos életmódról/étkezésről, stb.. A cikkem ehhez a témakörhöz kapcsolódik, és remélem, hogy az elolvasása után mindenki (még ha csak kis lépésekben is), de tenni fog a Földünk javítása érdekében.
Először is bemutatom a témát, vagyis (tádámm!) az ózont. Róla azt kell tudni, hogy a bolygónkat védi a Nap sugaraitól, valamint az ultraibolya (UV) sugárzástól. Az összetétele nagyon hasonló a légköréhez: nitrogén-oxidokból (NO, NO2), szén-monoxidból (CO), és reaktív szénhidrogénekből áll, míg a légkörünket oxigén (O2), nitrogén, szén-dioxid, és különféle nemesgázok alkotják. Érdekesség, hogy az ózon gyakorisága hatszor nagyobb a sztratoszférában, mint a tengerszinten. Mégis, ha lejuttatnánk az összes ózonmolekulát a felszínre, az akkor sem lenne vastagabb egy 3 mm-es hártyánál.
Az ózonréteg úgy képzelhető el a legegyszerűbben, mint egy hatalmas buborék, ami körülveszi a Földet. Az ózonréteg vastagsága jelentősen változik világszerte. Az Egyenlítőnél a legvastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Igen ám, csak az északi-félteke felett a réteg 10 évente 4%-kal csökken. Sajnos az Antarktisz fölött terebélyesedő ózonlyuk (amely valójában az ózonréteg elvékonyodása, nem egy tényleges lyuk) már 29,5 millió km2. Ez így elsőre nem tűnik soknak a Föld méretarányaihoz képest, de a tudósok számszerűsítették, hogy mennyire járul hozzá a bolygó energiaköltségéhez. Az eredményeik azt is mutatják, hogy ha ez a réteg hirtelen megszűnne létezni, a bolygó lehűlne. Ózonréteg nélkül a Föld globális átlaghőmérséklete 3,5 Celsius-fokkal lenne hidegebb, ami megközelíti a legutóbbi jégkorszakban tapasztalt hőmérsékletet.
Egyéb negatív hatásai is lennének, ha az UV-sugarak bejutnának a troposzférába (azaz a földfelszínhez legközelebbi légrétegbe):
– a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen molekulák bomlanának el
– nőne a bőrrákos betegek aránya
– nőne a szemkárosodás (szürke hályog) kialakulásának veszélye
– egyes halfajok kipusztulnának (szardella, makréla)
– haszonnövények (pl.: kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő, hüvelyes növények (pl.: bab, borsó) terméshozama eshet. Ezek fontos elemei az egészséges étkezésnek!
Hogyan alakulnak ki az ózonlyukak? A légkörbe kerülő klór, fluor és bróm tartalmú vegyszerek a sztratoszférába (felsőbb légréteg) jutva az UV-sugarak hatására elbomlanak, így felszabadulnak belőlük az ózonrétegre veszélyes elemek, amelyek gyorsítják az ózon bomlását.
Ha figyelmesen olvastál, és megértetted a veszélyt, ami a Föld minden lakóját fenyegeti, akkor valószínűleg rájöttél, hogy igenis érdemes odafigyelni a környezetedre.
Tipp: a védelem érdekében mindenki tehet kisebb lépéseket. Például mikor takarítószereket vagy dezodort vesz valaki, mindenképp olvassa el a csomagoláson az összetételét, hogy lehetőleg minél kevesebb káros anyagot tartalmazzanak.
Balogh-Marques Lua 7.B
kép forrása: https://th.bing.com/th/id/R.94b16dfc06c74c09d0bcd4ece5a06923?rik=T7pUE15ftAkNcw&riu=http%3a%2f%2fecolounge.hu%2fupload%2fgallery%2f5838%2fozonlyuk.jpg&ehk=9Ki0gmjZx0UFZDl9xxlq4uXC2CriRS3XDe0f9bK%2bt8E%3d&risl=&pid=ImgRaw&r=0
a borítókép forrása: https://kep.index.hu/1/0/3007/30071/300718/30071843_2308755_a299e6911856a0eed648b957e6015597_wm.jpg
Vélemény, hozzászólás?