Az építészet és a természet harmóniája – Kengo Kuma munkássága

Amikor a természetről beszélünk, a legtöbb embernek leginkább a rétek, erdők vagy a hegyek jutnak az eszébe, vagyis az ember által kevésbé érintett területek. Véleményem szerint azonban a természet nem csak ezeken a helyeken található meg, hanem egyes épületekben is.

Aki ebben a mondatban ellentmondást fedez fel, annak valószínűleg olyan épületek jutnak az eszébe, mint a londoni “Uborka” vagy a new yorki Empire State Building. Valóban, az ilyen monumentális épületeknek mind megvan a maga jelentősége azt azonban semmiképp nem mondhatjuk, hogy beleolvadnak környezetükbe.

Uborka

Empire State Building

Ez azonban nem az az építészeti stílus, amit írásomban szeretnék kiemelni.

Ebben a cikkben a környezetbe olvadó és annak „részévé váló” építészeti irányzatról és annak egyik legjelentősebb képviselőjéről, Kengo Kumáról fogok írni.

Kengo Kuma

Kengo Kuma alkotásaival először júniusban találkoztam a bonni Szépművészeti Múzeumban, ahol egy egész kiállítást nézhettem meg az általa alkotott épületmodellekből. Az építész kortárs, modern stílusú épületeket tervez, miközben a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra is nagy igényt fordít. Tudatosan természetes anyagokat használ fel, mint például a kő, a fa és az agyag, és mindemellett energiatakarékos megoldásokat alkalmaz alkotásaiban. Az épülettervezések során Kuma nagy figyelmet fordít arra is, hogy a leendő épületek milyen környezetben fognak felépülni. Munkáiban így megjelennek a helyi kultúra és hagyományok elemei is. Például a tokiói olimpiai stadion építése során Japán minden tartományából gyűjtött össze fákat építőanyagnak, majd ezeket az épületen olyan módon helyezte el, hogy mindegyik fa elem arra nézzen, ahonnan „származik”. Ez a részletekre való figyelem teszi őt igazán különleges és kiemelkedő alkotóvá.

Bundeskunsthalle modell
Életnagyságú párja Sydneyben látható

SunnyHills, cukrászda
A cukrászda ananászos sütijeiről ismert, ezért a Kengo Kuma által alkotott épület erre a gyümölcsre emlékeztet

Kengo Kuma alkotásainak kifejezésére a már létező japán szavakat nem tartotta elegendőnek, ezért helyettük újakat talált ki. Ezek közé tartoznak a következők, csak hogy egy párat említsek:

„giza giza”, mely szó a lágy, puha érzés kifejezésre szolgál, amely a természetes anyagokkal való kapcsolatot jelenti
„nai nai”, mely a kellemes, barátságos légkört jelenti
„toko toko”, mely a könnyed szabad mozgást sugalló érzést fejezi ki

Kengo Kuma munkássága nem csak a japán kultúra és természet szépségét idézi meg, hanem a fenntartható építészet jövőjét is alakítja. Az ő példája arra ösztönöz minket, hogy újraértékeljük az épületeinkhez és a természethez fűződő kapcsolatunkat, s ezzel környezettudatosabban éljünk.