A megalkotásától kezdve az elemeken keresztül egészen az elrendezésének logikájáig
Ezt az közismert táblázatot Dimitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus alkotta meg 1869-ben. Többféle változat is létezik belőle, de mindegyik mögött ugyanaz a törvényszerűség rejlik. A periódusos rendszerben a csillagok magjában fúzió (olyan magreakció, ahol két könnyű atommag bizonyos részei egyesülnek) és szupernóva-robbanások során létrejövő elemek szerepelnek, egy nem túl egyszerű logika alapján elrendezve. De erről majd kicsit később.
Maradjunk egyelőre az elemeknél! Összesen 118 darab van belőlük a periódusos rendszerben, és ezeknek a döntő többsége, pontosabban körülbelül a 75%-a fém. Viszont akármennyire is furcsa, ebből a 118 elemből csak nagyjából 90 található meg a természetben. Az elemeknek összességében kilenc fajta kristályszerkezete lehet. Ez név szerint kocka, rombos, hexagonális, monoklin, tetragonális, romboéderes, gyémánt típusú rács (ez a legerősebb), valamint lapcentrált, és tércentrált kockarács változóan.
A periódusos rendszerhez a kitalálásának évén kívül még egy dátumot szoktunk kötni. Ez 2019, méghozzá azért, mert 2017. dec. 20-án az ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete) ezt az évet választotta a Periódusos Rendszer Nemzetközi Évének. Az volt a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy mennyire fontos a kémia a fenntartható fejlődés előmozdításában, valamint az oktatás, a mezőgazdaság, és az egészségügy globális kihívásainak megoldásában. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont 2019? Azért, mert ebben az évben ünnepelte a 150. születésnapját a periódusos rendszer.
De miben más ez, mint a többi táblázat? Ez az egyik legjelentősebb mérföldkő a tudományban, mivel egységet teremt a csillagászat, a kémia, a fizika, a biológia, és más természettudományok között. Ez a rendszer egy természeti törvényt, a periodicitás (szabályos ismétlődés meghatározott időközönként) törvényét jeleníti meg, aminek az okát csak az elektronok sokoldalúságának megismerésével sikerült megfejteni. A periodicitás még az elemek létrejöttekor keletkezett, hiszen az atomtömeg monoton változik a rendszámtól függően. Egyfajta periodicitást már Mengyelejev előtt is észrevettek, de csak ő jött rá arra, hogy az atomtömeg mellett a vegyülési arány, és a vegyérték is fontos, sőt néha még fontosabb. Például az ón azért került egy oszlopba az ólommal, és a szénnel, mert hasonló oxidjaik (oxigén alapú vegyületeik) vannak, nem az atomtömegeik között fennálló kapcsolat miatt. Csak később jött rá Moseley (Henry Gwyn-Jeffreys Moseley, angol fizikus és kémikus), hogy a rendszerezés elvénél nem az atomtömeg, hanem az „atomszám” ( az elektronok és protonok száma), ismertebb néven a rendszám a legfontosabb. Ez a rendszerezés kifejezi, hogy a vegyülési törvények az összes elemre érvényesek. Ezt az űrkémia, a meteoritok, a hullócsillagok, és a holdkőzetek összetétele, valamint a különböző csillagászati eszközökkel végzett vizsgálatok igazolják. Ekkor már annyira ismert lett, és annyi mindenhez kellet periódusos rendszer, hogy a jelentéktelen táblázatból egy sok mindent eldöntő törvénnyé fejlődött, hiszen ez határozta meg a legősibb vegyületek kialakulását is, amikből később az ásványok, a kőzetek, és az égitestek keletkeztek.
És akkor a végére még itt egy kis érdekesség. Szerintem mindenki tudja, hogy melyik két betű jelöli az ezüstöt (ha valaki mégsem tudná, az Ag), ez a rövidítés a latin argentum (azaz ezüst) szóból ered. És lehet, hogy valaki már sejti, hogy hova szeretnék kilyukadni. Ha mégsem, akkor most elmondom. Argentínához. Méghozzá azért, mert igenis van kapcsolat a kettő között, mikor a spanyol, és portugál felfedezők első felfedezőútjaikon felfedezték ezt, az ezüsteben rendkívül gazdag területet, úgy döntöttek, hogy – micsoda meglepetés!- Argentínának fogják hívni. 🙂
Kassa Villő
Források:
https://www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/PerReEve.htm
https://www.evamagazin.hu/vilagom/periodusos-rendszer-150-eves
A borítókép forrása: pinterest.com
Vélemény, hozzászólás?