A maximalizmusról

A maximalizmusról

Először is fontos tisztáznunk a maximalizmus, vagy más néven perfekcionizmus fogalmát. Azt a fajta hozzáállást tekinti a pszichológia tudománya maximalista hozzáállásnak, amely mindenáron a legnagyobb, legteljesebb eredmény elérésére törekszik. 

Ez nem is hangzik olyan szörnyen, igaz? Most akkor tulajdonképpen mi a gond ezzel? Mi a baj azzal, ha a legjobb kimenetelt szeretnénk biztosítani magunknak, vagy akár másoknak? Vajon miért tartják ennyire veszélyesnek a szakemberek? Ezek mind teljesen jogos kérdések, főleg tőlünk, gimnazistáktól.  

Sokszor vagyunk azzal megvádolva, hogy túlzottan maximalisták vagyunk a jegyeinkkel, és a tanulmányi eredményeinkkel kapcsolatban. Ez egy érzékeny téma lehet, hiszen sokan azt éreztetik velünk, hogy ezek azon tényezők, amelyek meghatározzák, hogy milyenre sikerül az érettségink, ezáltal azt, hogy hova vesznek fel minket egyetemre, ezáltal azt, hogy milyen munkánk lesz… Ez a gondolatspirál hamar odavezethet minket, hogy úgy gondoljuk az egész életünk múlik a középiskolai teljesítményünkön. De ez persze csak a túlgondolásunk eredménye. Fontos komolyan venni az iskolai kötelezettségeinket, de még annál is fontosabb tudatosítani magunkban, hogy ha túlzottan rástresszelünk a különböző tanulmányi eredményeinkre (más szóval maximalistává válunk), azzal a legtöbb esetben hosszú távon többet ártunk magunknak, mint amennyit segítünk. 

A kiégés 

A kiégés a leggyakoribb negatív következménye a túlzott perfekcionizmusnak. Sokszor burnout szindrómaként is emlegetik az orvosok. Ez egy olyan speciális, környezet által létrehozott állapot, melynek vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerültség. Elsősorban a fokozott érzelmi megterhelés hatására alakul ki. A szindróma kialakulásával kapcsolatban érdekesség, hogy a folyamat jól elkülöníthető szakaszokra osztható a diákok esetében. Az első szakaszban az jellemző, hogy az érintett diák túláradó lelkesedéssel és intenzitással veti bele magát az iskolai teendőibe, nem is érzékelve azt, hogy a saját személyiségét használja legfőbb munkaeszközként. Aránytalanul sok energiát használ fel az általa kitűzött, legtöbb esetben irreális célok elérésének érdekében. A probléma akkor kezdődik, amikor a lelkesedés és a teljesítmény is csökkenésnek indul, és mivel nem érkeznek újabb motiváló visszajelzések alábbhagy az érdeklődés. Ilyenkor konfliktusba kerülnek a kezdeti elvárások és az idealizált elképzelések a valósággal, ami az első frusztrációt okozza. A következő lépés általában az, hogy a diák még nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kitőzött célokat megvalósítsa. Ez viszont azzal is jár, hogy a személyes, mentális-lelki szükségletei feledésbe merülnek, egyre kevésbé számítanak prioritásnak. Ez a pont, amikor a legtöbben hajlamosak arra, hogy egyre többet foglalkozzanak a feladataikkal, viszont a teljesítményünk egyre kevésbé tekinthető hatékonynak. Ez az, ami végül az utolsó fázishoz vezet, amire a közöny és apátia érzése jellemző. Ilyenkor megfogalmazhatatlan fáradtság, (egyaránt testi és lelki) írja le a mindennapokat. Ezen a ponton kialakulhat többfajta egészségügyi probléma és mentális zavar is, mint például az evési zavarok, vashiány stb.… Sajnálatos módon, közülük sok, akár halálos kimenetelű is lehet, ezért hihetetlenül fontos hangsúlyozni, hogy a kiégést komolyan kell vennünk! 

Maximalizmus eredetű kiégés kezelése, megelőzése 

Sokszor nehéz lehet külső segítség nélkül leküzdeni ezt az állapotot, ezért ajánlott minden esetben szakemberhez fordulni. Viszont, amiről még fontosabb beszélni, az az állapot beálltának a prevenciója, megelőzése. Ezért fontos tisztában lennünk a kezdeti tünetekkel, hiszen így, ha elég tudatosok vagyunk, időben felismerhetjük magunkban a problémát és megállíthatjuk a folyamatot. Fontos a mértékletesség és elengedhetetlen a pihenés, az iskolai életben is.  

Összességében kijelenthetjük, hogy tényleg fontos tudatosnak lennünk a tanulmányi eredményeinkkel kapcsolatban, viszont nem szabad túlzásba vinnünk, mivel az még akár a jövőnk rovására is válhat. 

Vegyünk együtt egy mély levegőt. Minden rendben lesz. 

Rónai Alexandra, 12.a

Források:

https://promanconsulting.hu/burnout-szindroma-a-kieges-tunetei-megelozese-es-kezelese/

A borítókép forrása: pinterest.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük