A molekuláris biológusok hosszú éveken át keresték annak módját, hogyan lehet a sejtek javító mechanizmusait felhasználva a DNS-t génszerkesztéssel manipulálni. Ily módon lehetőség nyílna a genom megváltoztatására mutációk kijavításával vagy új funkciók bevezetésével. Erre fejlesztették ki a génszerkesztési technológiákat.
Ezek közül kiemelkedik a CRISPR-Cas9 technológia az olyan előnyei miatt, mint a könnyű kezelhetőség, a nagy pontosság és az alacsony költség. Alkalmazása gyorsan terjed az emberrel, állatokkal és a környezettel kapcsolatos területeken is, viszont a használata komoly kérdéseket és bioetikai problémákat vet fel.
Katonai alkalmazás:
A CRISPR-Cas9 kiválóan alkalmazható sportolók teljesítményének növelésére, erőszakos viselkedés megelőzésére, a katonák biológiai vagy vegyi háborús szerekkel szembeni tűrőképességének fokozására, vagy függőségek csökkentésére. Ezáltal egyes genetikailag fejlesztett populációk vagy egyének igazságtalan előnyökhöz juthatnak másokhoz képest különféle tulajdonságok – például szellemi vagy fizikai képességek – terén.
Egy másik bioetikai dilemma a génszerkesztés költsége. A génszerkesztés drága technológia. Míg a gazdag országok családjai megengedhetik maguknak, addig a fejlődő országokban élők nem. Ez ahhoz vezethet, hogy a fejlett országokban született gyermekek igazságtalan előnyhöz jutnak intelligencia vagy fizikai állapot tekintetében más országok gyermekeivel szemben. Az ilyen technológiák alkalmazása tovább növeli a katonai egyenlőtlenségeket is. Egyes fejlett országok akár fel is használhatják ezt a technológiát védelmük megerősítésére vagy gyengébb országok megtámadására. Ez állandó feszültséghez vezethet, megnehezítve a világbéke és stabilitás biztosítását.
További aggodalomra ad okot annak lehetősége, hogy e technológia új biológiai fegyverek létrehozására is alkalmas lehet a közeljövőben.
Embriók:
A CRISPR-Cas9 egyik legvitatottabb felhasználási területe az emberi embrió DNS-ének módosítása. 2015-ben egy kínai kutatócsoport a CRISPR-Cas9-et alkalmazta egy olyan mutáció eltávolítására, amely a β-thalassaemia nevű halálos vérbetegséget okozza az emberi β-globulin (HBB) génben. Hat embriót használtak fel. A mutációt csak az egyik embrióban sikerült kijavítani. Bár további két embrióban is kijavították a mutációt, más génekben nem célzott hatások léptek fel. A nem célzott mutációk a genomban bekövetkező nem szándékolt változások voltak, amelyek káros hatással lehetnek a szervezetre, mivel ezek sejthalálhoz vagy sejttranszformációhoz vezethetnek. Riasztó, hogy a kutatók megállapították: a CRISPR-Cas9 által okozott mutációk embriókban sokkal gyakoribbak, mint egerek vagy emberi felnőtt sejtek esetében. Egy humán embriókon végzett tanulmány szerint a nem célzott mutációk kizárólag az exon régiókban fordulnak elő, így a mutációk száma jóval magasabb lehet, mint gondoltuk. Továbbá, egyes módosítások öröklődhetnek a jövő generációira is. Emiatt a tudósok úgy gondolják, hogy a CRISPR-Cas9 segítségével ki lehetne vonni a betegségeket okozó géneket a populációból.
Az is aggodalomra ad okot, hogy a lehetséges mellékhatások előre nem jelezhetők, és a következmények sem ismertek pontosan. Az ellenőrzések csak egy kis sejtcsoporton végezhetők el. Ez a korlát azt eredményezi, hogy a génszerkesztés hatásai az embriók esetében ismeretlenek és megakadályozhatatlanok maradnak a születésig. Ezeken felül azt is figyelembe kell venni, hogy sok esetben a problémák csak évek múltán jelentkeznek.
Fogyasztói szabályozás:
A CRISPR-Cas9 használata a kívánt genetikai módosítások elérésére jelentősen megnehezíti a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) azonosítását és szabályozását a laboratóriumon kívüli piacon. Ezért a szabályozó hatóságoknak – például az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA), az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) és másoknak – mérlegelniük kell, hogy mely GMO-k alkalmasak a fogyasztók számára. Azonban nem egyértelmű, hogyan kellene értékelni a CRISPR-Cas9 által gyorsan növekvő piac lehetőségeit.
Állatvédelem:
Az állatvédelem egy másik bioetikai kérdés, amely a génszerkesztés állatokon történő alkalmazásával kapcsolatban merül fel. Először is, a genom nem célzott mutációi betegségekhez vagy különböző mellékhatásokhoz vezethetnek az állatoknál. Ez az állatjólétre nézve kedvezőtlen hatással lehet.
A második bioetikai kérdés az „állati méltóság” és a természetes környezetükhöz és fiziológiai igényeikhez kapcsolódó változások miatti aggodalom lehet. Egyes tanulmányok szerint az állatok kizárólag emberi célokra való tárgyként való felhasználása etikai és erkölcsi szempontból sem elfogadható, és ezek a gyakorlatok az állatok feletti fokozott kontrollhoz vezethetnek.
Összesítve bár a génmódosításnak számos hátránya, illetve veszélye lehet, a jövőbeli pozitív alkalmazásai sem felejthetők el. Ezek közül kiemelkedik például a növények génjeinek olyan módon való módosítása, mely lehetővé teszi, hogy több szén-dioxidot nyeljenek el, illetve több oxigént termeljenek, vagy a szarvasmarhák metántermelésének megakadályozására szolgáló mutációk lehetősége. Ezek természetesen egyelőre csupán teóriák, melyek azonban a tudomány gyors fejlődésével valószínűleg hamarosan bevált módszerek lehetnek.
Sekovanic Vera
Források:
Vélemény, hozzászólás?